Mi is a HOLD?
Amit a holdról, tudunk .... és amit nem ........
A Föld kísérője, már egy jó ideje. ....... Hogy pontosan mióta, azt nem tudjuk.Ahány számítási mód, annyiféle eredmény hallható és olvasható a tudományos világ palettáin.Egy stabil pont van csak bennük ...... mind, mint a Föld kísérőjéről tesz említést a holdról.
-Na de pontosan, milyen kísérője is van a Földnek?Paraméterei: 3.470 km átmérőjű, Sűrűsége: 3,3 kg/dm3Forgási sebessége: 29,5 nap/földi forgási periódusPálya-menti sebessége: 1.000 km/s (átlagos)Egy napi útja a Föld körül: 12,4° Felszíni hőmérséklete: -110 - 170 C°-A fenti adatok, bármely internet forrásból beszerezhetőek. De az adatokból eredő kozmikus finomságok, csak akkor villannak fel, ha figyelmesen és aprólékosan tanulmányozzuk a Föld kísérőjét.-Amit azonnal észlelhetünk:A hold felszínébe csapódó/ütköző meteoritok és azok nagyobb testvérei, egészen kismértékű geológiai torzulást okoznak. Kráternek nevezhető alakzatokat, a szó valódi értelmében, csak a kicsi"törpe" meteoritok idéznek elő.Minden más esetben, a "krátereket", egy a felszínen elnyújtott, úgy nevezett sugársávok jellemzik.Egész pontosan a kráterek feneke, konvex/domború inkább, mint konkáv/homorú. Vagyis pontosan a felszínt követi, pedig ott egy mélyedésnek kellene lennie.Jelen kráterek pontosan olyan formációk, mint a nagy-szilárdságú felületnek ütköző, lazább szerkezetű anyag találkozásánál létrejövő, becsapódási formák.-Egy egyszerű kísérlettel, te is tudod szemléltetni, hogy mi is történik a holdon. ......Szórj homokot a járdára, vagy valamilyen hasonlóan kemény felületre. Nem kell nagy kiterjedésű és ne legyen vastag rétegű sem. Bőven elég 0.5 m2 és 1 cm vastagságú.Gyúrj egy nedves homok golyót ..... de csak nedves legyen ....... majd a kész, maroknyi-meteorod, domb a homok folt közepébe. Amennyiben kis magasságból és nem túlerősen hajtottad végre a kísérletet, ... akkor van egy saját HOLD-krátered.-Ez történik a hold felszínén is.Ráadásul a becsapódási terület kráterei, tökéletesen követik a holdfelszín görbületét/ívét/hajlását.Ebből a tényből következik, hogy vagy lényegesen keményebb/sűrűbb a hold kőzet-anyaga, mint a földé, amely 5,5 kg/dm3 ..... esetleg növesztett egy különleges védelmi rendszert, ......... vagy erre a célra kifejlesztett, mechanikus védelemmel van ellátva. Amit nevezhetünk, egyfajta speciális páncélnak is.
Tehát a föld kísérője egy "páncélos" műhold.-Erre a felfedezésre, már két Orosz tudós is rájött.(Mihail Vaszin és Alexander Cserbakov)Ugyanis számításaik és ez irányú olvasmányaik szerint, min. 800-2.000 km átmérőjű üregnek kell a hold felszín alatt lenni-e, ha a kísérőnk (égi)pályáját, gravitációs tényezőit, valamint térfogatát és a keringési sebességét is figyelembe vesszük.N. Kozirev 1961-ben kimutatta, hogy a hold felszínéről, molekuláris hidrogén távozik.Ezt a tényt, sokféle képpen magyarázzák. De a valóságtól nagyon eltérnek.Ugyanis a műhold, elliptikus pályán tartásának, nincs más módja. Vagyis a már, száz meg száz megfigyelő által észlelt, dokumentált, vizsgált és tanulmányozott gázkitörések oka nem más, mint a pályakorrekciók végrehajtása.(!) ..... Amit gázkitöréseknek látunk, azok pedig a kézen fogható jelei.Természetesen a fenti megállapítás, a saját gondolatvilágom tükrözi. Mivel szerintem szükséges, a folyamatos pályakorrigálás, ha az adott elliptikus keringési pályán szeretnék tartani a holdat. Ugyanis, ellenkező esetben vagy a nap szipkázná el, vagy megint a Föld-nek koccanna.Továbbá a föld, ..... valójában, csak egy 50-100 km átmérőjű holdat lenne képes befogni és pályán tartani.-A Föld kísérője, olyan a fizikát meghazudtoló mozgási/keringési képességekkel rendelkezik, ami nagyon is szembe-ötlő.Még egy laikus is, simán át-/be-láthatja.A pontosság okán, leírom, hogy miért is tartom műholdnak.Mint tudjuk(tanultuk), a Föld gravitációs mezeje az, ami a holdat jelenlegi keringési pályáján tartja, .... illetve a hold mozgási sebessége határozza meg a pályájának elliptikáját.Bónuszként! ........... Mind e közben a nap, komoly erőfeszítéseket tesz, a hold elragadására.Na-már most ebből következik a fizikát meg hazudtoló, mozgási/keringési képessége.
"Hold keringése a Föld körül"-A fenti rajz minőségét figyelmen kívül hagyva, ... koncentráljunk a tartalmára.Amint látható, a hold pozíciók közötti (B - C) váltakozás majd 3,5 napos időszakra tehető. Ami azért furcsa, mert a Plútó, mint 9.-dik bolygó a nap körül keringve, ... ott kint a periférián .... több mint 4-szeres sebességgel haladva tartja a keringési elliptikus pályáját. Ráadásul az átmérője, csak fele a holdénak, -csak kevéssel több mint a fele- de még a tömege is, a felére tehető. ...... Ami attól válik érdekesé, hogy a Nap gravitációs ereje hatást gyakorol, egy 30-50 CsE(Csillagászati Egység) távolságra keringő törpére. Viszont a szomszédságában 0,9-1,1 CsE távolságnyira lévő, a távoli törpéhez-képest vánszorgó holdra, .... ellenben, nem tudd komoly hatást gyakorolni.Ami persze egy lehetetlen állítás. És ekkor még ott van az -A- pozíciót megelőző hét napos, hold-pálya szakasz, mikor is, a Nap segítségére siet a Föld. A hold periódusnak azon szakaszában, két gravitációs erőhatás is dolgozik a kimozdításán. Telihold idején garantáltan.Egyedül az -E- pozíciót megelőző négy nap során dolgozik a Föld, a Nap ellen, ... vagyis kiolthatják, egymás gravitációs hatásait. ..... Bár ez is kétséges.És ekkor kell/szükséges a pálya korrekciós beavatkozás. Ami tény!Vagyis a holdat, mesterségesen tartják, .... ott ahol van.Amennyiben ez a pálya korrekciós tevékenység kimarad, akkor a holdat ...... jobb esetben a Nap magához ragadja, rosszabb esetben, megint a földnek koccan, mint már tette is, ... min. egy alkalommal.Amennyiben tovább gondoljuk, a fenti sorok értelmét, .... akkor igazolást kapunk a világűr nálunk értelmesebb lényeinek, létezésére.Nem vagyunk egyedül, ... és nem vagyunk, magunkra hagyva sem.(!!!) Cs.Cs.I.s-mer-Ős
Szólj hozzá
-Na de pontosan, milyen kísérője is van a Földnek?Paraméterei: 3.470 km átmérőjű, Sűrűsége: 3,3 kg/dm3Forgási sebessége: 29,5 nap/földi forgási periódusPálya-menti sebessége: 1.000 km/s (átlagos)Egy napi útja a Föld körül: 12,4° Felszíni hőmérséklete: -110 - 170 C°-A fenti adatok, bármely internet forrásból beszerezhetőek. De az adatokból eredő kozmikus finomságok, csak akkor villannak fel, ha figyelmesen és aprólékosan tanulmányozzuk a Föld kísérőjét.-Amit azonnal észlelhetünk:A hold felszínébe csapódó/ütköző meteoritok és azok nagyobb testvérei, egészen kismértékű geológiai torzulást okoznak. Kráternek nevezhető alakzatokat, a szó valódi értelmében, csak a kicsi"törpe" meteoritok idéznek elő.Minden más esetben, a "krátereket", egy a felszínen elnyújtott, úgy nevezett sugársávok jellemzik.Egész pontosan a kráterek feneke, konvex/domború inkább, mint konkáv/homorú. Vagyis pontosan a felszínt követi, pedig ott egy mélyedésnek kellene lennie.Jelen kráterek pontosan olyan formációk, mint a nagy-szilárdságú felületnek ütköző, lazább szerkezetű anyag találkozásánál létrejövő, becsapódási formák.-Egy egyszerű kísérlettel, te is tudod szemléltetni, hogy mi is történik a holdon. ......Szórj homokot a járdára, vagy valamilyen hasonlóan kemény felületre. Nem kell nagy kiterjedésű és ne legyen vastag rétegű sem. Bőven elég 0.5 m2 és 1 cm vastagságú.Gyúrj egy nedves homok golyót ..... de csak nedves legyen ....... majd a kész, maroknyi-meteorod, domb a homok folt közepébe. Amennyiben kis magasságból és nem túlerősen hajtottad végre a kísérletet, ... akkor van egy saját HOLD-krátered.-Ez történik a hold felszínén is.Ráadásul a becsapódási terület kráterei, tökéletesen követik a holdfelszín görbületét/ívét/hajlását.Ebből a tényből következik, hogy vagy lényegesen keményebb/sűrűbb a hold kőzet-anyaga, mint a földé, amely 5,5 kg/dm3 ..... esetleg növesztett egy különleges védelmi rendszert, ......... vagy erre a célra kifejlesztett, mechanikus védelemmel van ellátva. Amit nevezhetünk, egyfajta speciális páncélnak is.Tehát a föld kísérője egy "páncélos" műhold.-Erre a felfedezésre, már két Orosz tudós is rájött.(Mihail Vaszin és Alexander Cserbakov)Ugyanis számításaik és ez irányú olvasmányaik szerint, min. 800-2.000 km átmérőjű üregnek kell a hold felszín alatt lenni-e, ha a kísérőnk (égi)pályáját, gravitációs tényezőit, valamint térfogatát és a keringési sebességét is figyelembe vesszük.N. Kozirev 1961-ben kimutatta, hogy a hold felszínéről, molekuláris hidrogén távozik.Ezt a tényt, sokféle képpen magyarázzák. De a valóságtól nagyon eltérnek.Ugyanis a műhold, elliptikus pályán tartásának, nincs más módja. Vagyis a már, száz meg száz megfigyelő által észlelt, dokumentált, vizsgált és tanulmányozott gázkitörések oka nem más, mint a pályakorrekciók végrehajtása.(!) ..... Amit gázkitöréseknek látunk, azok pedig a kézen fogható jelei.Természetesen a fenti megállapítás, a saját gondolatvilágom tükrözi. Mivel szerintem szükséges, a folyamatos pályakorrigálás, ha az adott elliptikus keringési pályán szeretnék tartani a holdat. Ugyanis, ellenkező esetben vagy a nap szipkázná el, vagy megint a Föld-nek koccanna.Továbbá a föld, ..... valójában, csak egy 50-100 km átmérőjű holdat lenne képes befogni és pályán tartani.-A Föld kísérője, olyan a fizikát meghazudtoló mozgási/keringési képességekkel rendelkezik, ami nagyon is szembe-ötlő.Még egy laikus is, simán át-/be-láthatja.A pontosság okán, leírom, hogy miért is tartom műholdnak.Mint tudjuk(tanultuk), a Föld gravitációs mezeje az, ami a holdat jelenlegi keringési pályáján tartja, .... illetve a hold mozgási sebessége határozza meg a pályájának elliptikáját.Bónuszként! ........... Mind e közben a nap, komoly erőfeszítéseket tesz, a hold elragadására.Na-már most ebből következik a fizikát meg hazudtoló, mozgási/keringési képessége."Hold keringése a Föld körül"-A fenti rajz minőségét figyelmen kívül hagyva, ... koncentráljunk a tartalmára.Amint látható, a hold pozíciók közötti (B - C) váltakozás majd 3,5 napos időszakra tehető. Ami azért furcsa, mert a Plútó, mint 9.-dik bolygó a nap körül keringve, ... ott kint a periférián .... több mint 4-szeres sebességgel haladva tartja a keringési elliptikus pályáját. Ráadásul az átmérője, csak fele a holdénak, -csak kevéssel több mint a fele- de még a tömege is, a felére tehető. ...... Ami attól válik érdekesé, hogy a Nap gravitációs ereje hatást gyakorol, egy 30-50 CsE(Csillagászati Egység) távolságra keringő törpére. Viszont a szomszédságában 0,9-1,1 CsE távolságnyira lévő, a távoli törpéhez-képest vánszorgó holdra, .... ellenben, nem tudd komoly hatást gyakorolni.Ami persze egy lehetetlen állítás. És ekkor még ott van az -A- pozíciót megelőző hét napos, hold-pálya szakasz, mikor is, a Nap segítségére siet a Föld. A hold periódusnak azon szakaszában, két gravitációs erőhatás is dolgozik a kimozdításán. Telihold idején garantáltan.Egyedül az -E- pozíciót megelőző négy nap során dolgozik a Föld, a Nap ellen, ... vagyis kiolthatják, egymás gravitációs hatásait. ..... Bár ez is kétséges.És ekkor kell/szükséges a pálya korrekciós beavatkozás. Ami tény!Vagyis a holdat, mesterségesen tartják, .... ott ahol van.Amennyiben ez a pálya korrekciós tevékenység kimarad, akkor a holdat ...... jobb esetben a Nap magához ragadja, rosszabb esetben, megint a földnek koccan, mint már tette is, ... min. egy alkalommal.Amennyiben tovább gondoljuk, a fenti sorok értelmét, .... akkor igazolást kapunk a világűr nálunk értelmesebb lényeinek, létezésére.Nem vagyunk egyedül, ... és nem vagyunk, magunkra hagyva sem.(!!!) Cs.Cs.I.s-mer-Ős
